Gyermekek otthongondozási díja ^* 

20. § ^*  (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza

a) az Szt. 18/A. § a)-c) és h) pontja szerinti adatokat,

b) az ápolást végző személy és az ápolt gyermek közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátást az önellátásra képtelen ápolt gyermek súlyos fogyatékosságára, vagy tartós betegségére figyelemmel igénylik-e,

d) nyilatkozatot az önellátásra való képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,

e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,

f) nyilatkozatot arról, hogy azon gyermek után, akire tekintettel gyermekek otthongondozási díját igényli, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a gyermekgondozási támogatások valamelyikében részesül-e,

g) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,

h) az ápolt gyermek köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,

i) ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot nem szülő kérelmezi, a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a jogosultságát mely tény fennállására alapozza,

j) az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az otthoni ápolási, gondozási tevékenységet végző személy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.

(2) Ha a kérelmet az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(3) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelemhez mellékelni kell

a) hat év alatti ápolt gyermek esetén a 21. § (8) bekezdése szerinti szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,

b) hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és

c) az Szt. 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének igazolását.

(4) A háziorvos a (3) bekezdés b) pontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy

d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye

alapján állítja ki.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti háziorvosi igazolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A háziorvosi igazolás tartalmazza az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot, az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát, az igazolás kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait és a háziorvos azonosítására szolgáló adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(6) Nem kell mellékelni a kérelemhez a háziorvos (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolását, ha az ápolt gyermeknek

a) fogyatékossági támogatásra,

b) vakok személyi járadékára vagy

c) rokkantsági járadékra

való jogosultsága áll fenn.

(7) Az intézmény vezetőjének a (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. Az igazolás tartalmazza az ápolt gyermek, illetve személy azonosítására szolgáló adatot, az általa igénybe vett intézményi ellátás típusát, az intézmény azonosító adatait, az intézmény látogatásának időtartamára és az intézményi ellátás igénybe vételéhez a szülő, illetve az ápolást végző személy részéről szükséges személyes közreműködés mértékére vonatkozó adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(8) ^*  A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásáról a kérelmezőt értesíteni kell.

21. § ^*  (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem alapján indult eljárásban a gyermek önellátási képességét vizsgálni kell. A (8) bekezdésben foglaltak kivételével az önellátási képesség mértékének megállapítására irányuló vizsgálatot legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.

(2) Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértő szakmai véleménye, vagy

b) a (8) bekezdés szerinti szakorvosi szakmai vélemény

ezt igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az önellátásra való képesség hiányának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg és az erről szóló szakmai véleményét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(5) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza

a) az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot,

b) hat év alatti ápolt gyermek esetén annak igazolását, hogy az ápolt gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved,

c) hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakmai vélemény szerinti diagnózist és annak BNO kódját,

d) hat év alatti ápolt gyermek esetén az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát,

e) a szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a helyszíni vizsgálat adatait, a helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,

f) az 1. mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,

g) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt gyermek tekintetében a súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből adódó önellátásra való képtelenség fennáll-e és milyen indokok alapján,

h) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot és

i) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.

(6) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év.

(7) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.

(8) Hat év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(8a) ^*  A (8) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év, azzal, hogy a szakvélemény érvényességi ideje legfeljebb a gyermek 7. életévének betöltéséig terjedhet.

(8b) ^*  Az ápolási díjat megállapító szerv a (8) bekezdés szerinti szakmai vélemény felülvizsgálatát a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvostól kérheti.

(9) ^*  Az Szt. 38. § (4) bekezdése alkalmazásában a (8) bekezdés szerinti szakorvos, valamint a (8b) bekezdés és a 24. § (4) bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos – a díjazásra vonatkozó szabályok kivételével – szakértőnek minősül.

(10) ^*  A (8b) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.

22. § ^*  (1) A házi segítségnyújtás keretében az ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja,

b) akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.

(2) Az Szt. 39/B. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző szülő több egymást követő napon – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti esetet, továbbá ha az ápolást végző személy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzés során az Flt. 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti képzési támogatásban részesül – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

23. § ^*  (1) Az Szt. 39. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a legalább három hónap időtartamban fennálló akadályozottság tényét a háziorvos szakmai vélemény kiállításával igazolja. A szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb egy év.

(2) A háziorvos az (1) bekezdés szerinti szakmai véleményt a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés vagy igazolás alapján állítja ki. A szakmai véleményt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A szakmai vélemény tartalmazza az akadályozottság tényének megállapítását kérő szülő és az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatokat, annak megállapítását, hogy a szakmai vélemény alapján a szülő az ápolt gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel legalább három hónap időtartamban akadályozottá vált-e, a szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat adatait, valamint a szakmai vélemény érvényességi idejét. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolják be.

(4) A szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelmet az Szt. 39. § (1) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be.

24. § ^*  (1) Másodfokú hatósági eljárásban a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás, és a 23. § (1) bekezdése szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.

(2) Másodfokú hatósági eljárásban

a) a gyermek önellátási képességének mértékére vonatkozó, a 21. § (1) bekezdése szerinti állapot fennállására vonatkozó, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott,

b) a 21. § (8) bekezdése szerinti, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott, és

c) a szülő egészségi állapot miatti akadályozottságára vonatkozó, a 23. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat megállapításait a 23. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleményre meghatározott

adattartalomnak megfelelően kell elkészíteni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető fel.

(4) ^*  A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére a fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost kéri fel.

(5) ^*  A (4) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.